Ember tervez, vírus végez.

Múlt hét csütörtökig minden ment szépen a maga útján. Megvolt reggelente 2.500 méter úszás és este is sikerült odafigyelni a kajára.

Aztán csütörtök reggel arra ébredtem, hogy százas szögek nőttek a torkomban. Én hülye, ennek ellenére még elmentem úszni, aztán szaunáztam egy nagyot, hátha az rendberak. Nos, inkább olaj volt a tűzre és - ahogy ilyenkor obligát módon lenni szokott - a meló is turbó üzemmódra kapcsolt, bent figyeltem késő estig.

Teljesen ki voltam ütve mire hazaestem, és persze vígasztalódni kellett, csokival, csipsszel.

Ezt nem mentségemre mondom, csak a tények kedvéért.

Péntek reggel természetesen nem úsztam, sőt a betegségre ráment az egész hétvégém, sorozatos bűnbeesésekkel, minden mindegy alapon, önsajnálattól csurig átitatva.

Nem is mertem ráállni ma reggel a mérlegre.

Viszont jobban vagyok végre, ezért ma reggel egy négyezer méteres büntető úszással kezdtem a hetet, remélem most semmi nem fog gátolni, hogy rendesen végigcsináljam.