Jelentem, a zabaindex húsvétkor szerény teljesítményt nyújtott.

Összeszedtem valami vírust, amitől iszonyatos - hányingerig fokozódó - köhögési rohamaim voltak. Több se kellett a gyűrűnek, a görcsöktől beszűkült és még a húsvéti csokinyulakat is kihánytam. (Transfomers III: nem autóból robot, hanem tapsifülesből róka... pardon)

Kedden a meló is kimaradt, szerdán már csak az úszás.

Szerda estére lettem jobban, értem ez alatt, hogy végre tudtam enni. Nos ettem is.

Persze ettől meg lelkiismeret furdalásom támadt, úgyhogy a hét második felében jó sokat úsztam (csütörtökön 3.500, ma 3.000 métert).

Kicsit túlspiláztam a dolgot, mert a mérleg nyelve nem szaladt el, sőt ma reggel már stabilnak mondható -34 kilón állt a mutató, a kezdő 230 kilómhoz képest.

Nagyon úgy tűnik, hogy havi 1 kiló súlycsökkenés fix. Ez nem sok, de ha ez mindig meglesz az egy jó alap. Azért remélem májusban rá tudok tenni egy kisebb lapáttal.